|
|
|
Környékbeli látnivalók
Sárköz
A Sárköz a Dunántúl egyik
legnagyobb népművészeti kincsestára, mely 5 települést foglal magába. A gazdag
néprajzi kincset felvonultató Sárköz szinte minden településén megtalálhatók a
tájházak, bemutatóhelyek. A hagyományőrzés és a népi kultúra ápolásával a
hagyományőrző néptánc együttesek illetve a népi művészet űzői foglalkoznak.
Természetesen az idelátogató turisták számára is van lehetőség a különböző
mesterségek kipróbálására, a tájházak megcsodálására és a tánceseteken való
részvételre, valamint a sárközi viselet felpróbálására. Őcsény községben
található Tájház a régi korok kulturális értékét reprezentálja. Decsen
látogatható meg a decsi tájház illetve a Sárközi Babamúzeum. Itt rendezik meg a
Népművészet napját illetve 3 évente a
Dunamenti Folklór Fesztivált. A bátaiak népi kultúráját a bátai tájházban
valamint a Halászmúzeumban ismerhetjük meg.
Szekszárd-Szőlőhegyen két népi
műemlék jellegű épületben, eredeti környezetben Sárközt bemutató néprajzi
magángyűjtemény látható. Bemutatásra kerül a nyitott kéményes konyhát, a
sárközi tisztaszobát, a gazdasági élet tárgyait. A présházban és a pincében a
szőlőfeldolgozás eszközei láthatók. A bemutatott tárgyak nagy része 100-150
éves.
Szekszárd
Szekszárd város szíve a Béla tér,
melyen az 1805-ben épült Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma áll. A teret
nyugatról a Városháza épülete, keletről a régi Vármegyeháza épülete zárja le. A
klasszicista épülettömb belső udvarán kerülnek bemutatásra I. Béla király
szobrai, a külső udvarán pedig a díszes Borkút, mely csapjaiból nemes
alkalmakkor bor folyik. Az egykori nagy magyar költő, Babits Mihály szülőháza
ma Emlékmúzeumként működik a költő tárgyi és írásos emlékeit bemutatván. A szomszédságban található az Irodalom
Háza, Mészöly Miklós szülőháza. A
Béla térről érhető el a Garay tér, ahol Garay János illetve Háry János szobra
áll. A tér egyik meghatározó épülete az ország egyetlen német nyelvű színháza.
Építészeti és kultúrtörténeti emlék egyaránt az Augusz-ház, amelyben Liszt
Ferenc több alkalommal is vendégeskedett. Emlékét ma zeneiskola örökíti meg. Az
egykori zsinagóga ma a Művészetek Háza, s színvonalas zenei életnek ad otthont.
Az épület szomszédságában található a Wosinszky Mór Megyei Múzeum, ahol számos
állandó és időszaki kiállítás várja az érdeklődőket. A Mézédes Emlékeink Mézeskalácsos, Gyertyaöntő
és Cukorkészítő Múzeumban a Petrits
család bemutatja a mézeskalácsok, húzott és csurgatott gyertyák, cukorkák,
hagyományos szaloncukrok készítésének eszközeit és gyártásának technológiáját.
Gemenc
Tolna Megye egyik legjelentősebb
természeti értéke a Duna mentén elterülő kb. 50 000 hektár területű erdő, a
gemenci vadrezervátum.
Rendkívül gazdag, őserdő jellegű
növényvilága van: 150 éves kocsányos tölgyek, fehér fűzek, fekete nyárfák,
jegenyefák váltakoznak, ártéri erdők, sűrű bozótosok, tisztások, tavak és
leszakadt dunaágak tagolják az erdőt és teszik még változatosabbá. A sűrű
növényzet élelmet és rejtekhelyet ad az őshonos gímszarvasoknak, vaddisznóknak,
őzeknek, apróvadaknak.
Gazdag az erdő madárvilága is.
Ritka, védett madarak fészkelnek a hatalmas fákon; fekete gólyák, fekete
harkályok, szürke- és vörösgémek élnek a vizek környékén és a nádasokban.
Az erdő - pótolhatatlan természeti
értékeire való tekintettel - 1977 óta tájvédelmi körzet, amely csak
szervezetten látogatható a gemenci kisvonattal, vagy a Sión és a Dunán
közlekedő túrahajóval. A kisvasút 23 kilométer hosszan kanyarog az erdőben. A
fák között és a tisztásokon gyakran lehet szarvasokat és vaddisznókat látni.
Az új kirándulóközpontban fellelhető egy színvonalas vendéglő, egy
emléktárgy-üzlet és egy 100 hektáros sétáló-erdő, amely ízelítőt ad az ártéri
erdő növényvilágából és a vadgazdálkodás kiállított eszközeiből.
|